Vállalkozás adatai

Bemutatkozás

A Sziklatemplom gondolata a franciaországi Lourdes-ban született, ahol Pfeiffer Gyula magyar miniszteri főtanácsos 1924-ben egy zarándoklat alkalmával kezdett foglalkozni egy hasonló, magyarországi kegyhely létesítésének gondolatával. Ennek nyomán megalakították a Szent Gellért-hegyi Sziklatemplom Bizottságot, hogy Budapest szívében kegyhelyet állítsanak a Magyarok Nagyasszonyának, és azt a Lengyelországból hazatelepíteni kívánt magyar szerzetesrendre, a Pálos Rendre bízzák. A Pálos Rendet Boldog Özséb esztergomi kanonok alapította az 1250-es évek elején a pilisi hegyekben szétszórtan élő remeték egy közösségbe való összegyűjtésével. Ehhez a pilisi remete közösséghez csatlakoztak a mecseki Jakab hegyen élő remeték. Az így megalakult közösség névadója és védőszentje a thébai sivatagban 90 évig remetéskedő Remete Szent Pál lett. Egy évszázaddal később Magyarországon már a legjelentősebb szerzetesrendek között találhatjuk a pálosokat. A Magyarország határain kívül is elterjedt szerzetesrend külföldi alapításai közül kiemelkedik a Lengyelországban található czestochowai pálos kolostor, amely ma is a világ egyik legjelentősebb zarándokhelye. A töretlen fejlődést előbb a török hódoltság fékezte, majd II. József betiltó rendelete állította meg. A Rend Lengyelországban élt tovább, hazánkba is onnan jöttek vissza a pálosok 1934-ben. A Gellért-hegyi Szent Iván barlangban dr. Lux Kálmán tervei szerint kialakított és 1926-ban felszentelt Sziklatemplomot, és a mellette neoromán stílusban épült új kolostort ekkor vették birtokba a pálos szerzetesek, és kezdték meg itt a lelkipásztori szolgálatukat, szerzetesi életüket. A visszatelepülést követően a Sziklatemplom 1950-ig működött a Pálos Rend lelkipásztori ellátásában, azonban 1950-ben, a szerzetesrendek betiltásának idején, a szerzeteseket a kolostorból elhurcolták, a templomot pedig bezárták, majd később betonnal be is falazták, és az – többek között - a Gellért-hegy oldalában, a pálos kolostor épületében, az ebben az időszakban működő Állami Balettintézet raktáraként, illetve karsztvíz-megfigyelő állomásként is szolgált. A Sziklatemplomhoz tartozó, illetve a többi magyarországi kolostorból a kommunista államhatalom által elüldözött, többségükben súlyos börtönbüntetést szenvedett, majd szétszórtságban élő, titokban működő pálosok azonban szívükben továbbra is megőrizték, sőt rejtve továbbadták a pálos lelkiség tüzét és eszméjét. Nekik köszönhető, hogy 40 éves megszakítás után, 1989-ben, hasonlóan sok más szerzetesrendhez, a Pálos Rend is újrakezdhette közösségi életét, így azóta a budapesti Sziklatemplom is újra templomként működik a pálosok ellátásában. A hívők mellett egyre több turistát is vonzó Sziklatemplomban Európai Uniós pályázaton nyert támogatásból 2010-ben egy turisztikai fogadóközpont került Pálos Fogadóközpont elnevezéssel kialakításra, melyben többek között vetítőterem, infoterminál, ajándék- és kegytárgybolt várja a látogatókat, akik számára a Sziklatemplom audio guide rendszerrel tekinthető meg. A Sziklatemplom miserendje és elérhetősége: Hétköznap:8.30, 17.00 és 20.00, vasárnap:8.30, 11.00, 17.00 és 20.00 1114 Budapest, Szent Gellért rakpart 1., Tel: 1/385-1529, Fax: 1/372-0151 A Pálos Fogadóközpont nyitva tartása és elérhetősége: hétfő – szombat:10.00-19.00 (vasárnap zárva) 1114 Budapest, Szent Gellért rakpart 1., Tel: 20/775-2472 További információk: www.palosrend.hu, www.sziklatemplom.hu, www.cavechurch.hu

Tevékenységek

Katolikus templom, Pálos kolostor

Elhelyezkedés

Képek